Gasztronómiai helyesírás

Fontos információ: Ezt az oldalt 2011-ben tettem közzé, azonban az azt követően megjelent, 2015. szeptember 1-jétől érvényben lévő helyesírási szabályzatra nem lett kifejezetten frissítve. Ha valamivel kapcsolatban kétely merülne fel, a szabályzat itt elérhető: A magyar helyesírás szabályai, 12. kiadás 

Mindazonáltal óriási büszkeséggel tölt el, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézet helyesírási tanácsadó oldalán az egyik 2014-es bejegyzésben hivatkoznak erre az összefoglalómra. Itt olvasható a bejegyzés.
2021. 09. 28.

Frissítések az első megjelenés óta:

• A szószedet alatt már megtalálható néhány ide vonatkozó szabály is.
• Az oldal alján elkezdtem kibővíteni a szótárat azokkal a szavakkal, kifejezésekkel, amelyekre az olvasók rákeresnek, de hiányzik a 32 oldalas szótárból.

Akkor most fekete bors vagy feketebors? Fehér bors vagy fehérbors? Fehér csokoládé vagy fehércsololádé? Olívaolaj, olivaolaj, olíva olaj, netán oliva olaj? Erdei gyümölcs mártás, erdeigyümölcsmártás, erdeigyümölcs-mártás, vagy erdeigyümölcs mártás? Szilva lekvár vagy szilvalekvár? Lasagne-val vagy lasagnéval? Almás pite vagy almáspite?

Egybeírjuk vagy különírjuk? Mikor használunk kötőjelet? Hogyan toldalékoljuk az idegen szavakat? Eredeti nyelven vagy magyarosítva írjuk? Ilyen és ehhez hasonló kérdések bizonyára mindenkiben felmerültek már, és próbáltak is utánanézni, de nem biztos, hogy mindig mindenre meg is találták a választ.

Miután én a neten nem találtam semmilyen gasztronómiai helyesírással foglalkozó oldalt, úgy döntöttem, hogy magam készítek egy ilyent.
Megkértem az általános iskolai nyelvtantanárnőmet, Bajókné Jutkát hogy lektorálja a munkámat. Ő nagyon kedvesen igent is mondott az együttműködésre, segített eloszlatni a kételyeimet, és kijavított ahol kellett. Ezúton is nagyon szépen köszönöm neki!

A szószedet összeállításához továbbá az alábbi segítségeket vettem igénybe:
Online Magyar Helyesírási Szótár
A Magyar helyesírási szótár és az Osiris-féle Helyesírás eltéréseinek listája
Osiris-féle Helyesírási Szótár, Helyesírási Tanácsadó,  Idegen Szavak Szótára
A magyarítás motivációi és nehézségei


Íme a gasztronómiával kapcsolatos szógyűjteményem, amit remélem, hogy sokan hasznosnak találnak majd.
Értelemszerűen a helyes kifejezések vannak vastag betűvel szedve, pirossal pedig a leggyakoribb helytelen variációk.
Személy szerint a magyarosítással nem minden esetben értek egyet, és nem is mindegyik szónál egyértelmű, hogy melyik változat a helyes nyelvtanilag. Ezeket sötétlila dőlt betűvel jelöltem. Néhány esetben azonban minkét változat elfogadott.
(Én sokkal idegenebbnek érzem például a dzsúsz szót mint az eredeti, juice-ot vagy a kapucsínót, mint a cappuccinót.)
Megjegyzem még, hogy nem minden esetben helyeslem a szótárakban fellelhető írásmódot. Ilyen például az orosz krémtorta, amit a MHSZ és az OHSZ szerint is különírunk, viszont szerintem mint egy tortafajta, inkább egybeírva lenne helyes.

Helyesírási segédlet gasztronómiai témához

A szószedet után elkészült az összefoglaló is, az ide vonatkozó szabályokkal. A gasztronómiai téma mellett azonban bármely más témához jól használható.
 Ez az összefoglaló csak a legfontosabb és legszükségesebb szabályokat tartalmazza, közel sem teljes körű. Ahhoz könyvet kellene írni, nem csak egy blogbejegyzést...vagy legalábbis egy új blogot nyitni. :)
Most azonban ennyire futotta, időközben majd még pótlom a felmerülő dolgokat, illetve kibővítem a szószedetet is.

Nagy és kis kezdőbetűk használata

• Az olyan elkészítési módokat, amelyek nem tulajdon- vagy földrajzi nevek, hanem pl. foglalkozásra utalnak, mindig kis kezdőbetűvel írjuk. Pl.: kertészné módra, molnárné módra, pékné módra, vadász módra.
• Nagy kezdőbetűvel írjuk - eredeti írásmód szerint - a tulajdonneveket, valamint a földrajzi neveket, kivéve, ha „i” végződésű melléknévként szerepelnek. Pl.: Gundel-palacsinta, karfiol Dubarry módra, tojás brüsszeli módra, Fekete-erdő torta, bécsi fánk.
• Az elkészítési módban szereplő intézmények nevét nagy kezdőbetűvel írjuk. Pl.: Astoria-saláta, Opera-szelet.
• Az étlapokon nagy kezdőbetűvel kell feltüntetni a fogások neveit.

Idegen szavak használata és írása

• Azokat az idegen szavakat, amelyek átmentek a köztudatba, meghonosodtak nálunk; fonetikusan kell írni, pl.: aszpik, aszpirin, eszpresszó, imbisz, koktél, minyon, parfé, puding, rizibizi stb.
• Továbbra is elfogadott, hogy az eredeti helyesírásnak megfelelően írjuk le a szavakat, viszont súlyos hiba - étlapok esetében például -, ha részben így, részben úgy szövegezünk.
• Az idegen családi, földrajzi neveket az eredeti írásmód szerint írjuk, kivéve azokat az idegen földrajzi neveket, amelyeknek közhasználatba átment magyar elnevezése van, pl.: Bécs, Lipcse, Krakkó, Párizs, Pozsony stb.
• Az idegen eredetű közszavakat általában magyarosan írjuk le: brüllé, kóla, szuflé; a toldalékot ilyenkor a magyar helyesírási szabályok alapján kapcsoljuk: brüllét, kólát, szuflét.
• Ha az idegen közszó nem általános használatú, a forrásnyelv szabályai szerint írjuk le: brandy, curry, spray.

Idegen közszavak és tulajdonnevek toldalékolása

1 A toldalékokat gyakran közvetlenül kapcsoljuk az idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez.

• Ha az idegen szó i-re végződik, -i képzős származékszavát kisbetűvel és csak egy i-vel írjuk: Rimini + i = rimini (piac).
•  Ha az idegen szó y-ra végződik, -i képzős származékszavát kisbetűvel, az i-t közvetlenül kapcsolva írjuk: Bromley + i = bromleyi (bár).
• A többi toldalékot is közvetlenül kapcsoljuk az idegen írásmódú szavakhoz, amennyiben kiejtjük az utolsó betűt a magyar hangalaknak megfelelően (az y-t i-nek): chantilly, chantilys, chantillyt, chantillyval, curry, currys, curryt, curryvel, sherry, sherrys, sherryt, sherryvel stb.
•  Az idegen betű(kapcsolat)ra végződő szavak toldalékolásakor a hasonulást (pl. -val, -vel) a kiejtés szerint végezzük: champagne + val = champagne-nyal, fix + vel = fixszel, ratatouille + val = ratatouille-jal.
•  A szó végi rövid magánhangzó (a, e, o, ö) toldalék előtti nyúlását fel kell tüntetni: amaretto, amarettós, bruschetta, bruschettára, Coca-Cola, Coca-Colát, lasagne, lasagnét stb.

2 A toldalékokat néha kötőjellel kapcsoljuk az idegen közszavakhoz és tulajdonnevekhez.

• Ha az idegen szó hangérték nélküli (néma) betű(kapcsolat)ra végződik: barbecue-tól, bordeaux-i (bor), provence-i (csirke, fűszerkeverék), quiche-sel.
• A két- vagy többelemű idegen tulajdonnévhez az -i képzőt mindig kötőjellel kapcsoljuk, megtartva az eredeti kezdőbetűket: Buenos Aires, Buenos Aires-i (étterem), New York, New York-i (torta), San Marino, San Marinó-i (hotel).
• A hosszú mássalhangzóra végződő idegen tulajdonnév és a hozzá kapcsolódó, azonos mássalhangzóval kezdődő toldalék között szintén kötőjel van: Benn-nek, Scott-tal.
• Az idegenes írásmódú idegen szavakhoz a névelő mindig a kiejtés szerint kapcsolódik: az hommage [omázs], az hors d´oeuvre [ór-dővr].

Különírás, egybeírás

(szókapcsolatok, szóösszetételek)

Két, egymás mellett álló szó leírásának a különírás a természetes formája.
Egybeírjuk az összetett szavakat és a sokszor együtt használt szavakat. Az egybeírás teljes és kötőjeles lehet.
Vonatkozik ez a szabály a levesekre, krémlevesekre, főzelékekre, pürékre, tortákra, muffinokra, konzervekre, lekvárokra, befőttekre, fagylaltokra, egyéb ételekre, illetve ételfajtákra.

• Ha az összetett szó két egyszerű közszóból áll, bármilyen hosszú, nem használunk kötőjelet: karalábéfőzelék, paradicsomsaláta stb.
• A három vagy több szó alkotta szóösszetételeket hat szótag erejéig egybeírjuk, a hosszabbakat kötőjellel tagoljuk: gesztenyekrémtorta, medvehagymapesto, padlizsánkrémleves, muffinpapír-mánia, sárgarépa-főzelék, szerecsendió-virág stb.
• Az egy szótagú igekötő nem számít önálló elemnek, a két vagy több szótagú viszont igen: alapanyag-előkészítés, hőfok-visszaállítás, lasagnefelépítés, zöldség-összeforgatás stb.
• A toldalékok közül csak a képző számít bele a szótagszámba, a jel és a rag nem: burgonyahámozó-szerű (eszköz), DE burgonyahámozáshoz, burgonyahámozással stb.

Összetett szavak egybe- és különírása, kötőjel alkalmazása

1. Két szóból álló szóösszetételek

• A szótagok számától függetlenül a jelöletlen tárgyas, határozós és birtokos szavak kapcsolatait egybeírjuk, hisz azok szorosan összetartoznak. Ez azt jelenti, hogy egybe kell írni minden olyan kételemű szóösszetételt, amelyeknél a második szóból a Miből? kérdésre lehet az első szóval válaszolni. Pl.: almatorta, bableves, csirkecomb, csokoládéfagylalt, káposztafőzelék, sertésborda stb.
• Ellenben nem írjuk egybe a melléknévi jelzőt a főnévvel, ha a főnévre a Milyen? vagy Hogyan? kérdésre lehet válaszolni: almás pite, mákos guba, paradicsomos tészta, főtt burgonya, párolt karfiol, sült hal stb.
• Egybeírandó viszont két szó, ha a főnévnek jelöletlen főnévi tulajdonságjelzője van, azaz a Milyen? kérdésre megfelelő kapcsolatnak nem jelzős, hanem főnévi tulajdonságjelzője van, pl.: angolszalonna, csemegeuborka, hasábburgonya stb.
• A népneveket általában különírjuk, kivéve ha velük fogalommá vált kifejezést alkotunk: angol tea, angolszalonna, francia bor, franciakrémes, franciasaláta, magyar konyha, magyaróra (iskolai tanóra) stb.

2. Idegen írásmódú előtagot tartalmazó szóösszetételek

Ha egy idegen írásmódú szó összetételt alkot egy magyaros írásmódú utótaggal, kétféle rögzítési forma lehetséges: teljes egybeírás vagy a kötőjeles kapcsolás.

• Figyelembe véve a szótagszámlálás szabályait, teljes egybeírást alkalmazunk akkor, ha az idegen írásmódú előtag utolsó betűje a magyarban is megszokott hangértékkel rendelkezik: currypaszta, cuttergép stb.
• A képzőszerű utótagok (-féle, -fajta, -szerű) nem toldalékként, hanem összetételi utótagként kapcsolódnak az idegen írásmódú szavakhoz, s ebből következően a tő végi rövid magánhangzó nem nyúlik meg, például: amarettoszerű.
• Kötőjellel kapcsolódik az utótag azokhoz az idegen írásmódú előtagokhoz, amelyek vagy néma betűre végződnek, vagy az utolsó kiejtett hangot a magyar írásrendszerben szokatlan, bonyolult betűeggyüttes jelöli: barbecue-kellék, barquette-töltelék, cabernet-fogyasztás, quiche-forma stb.
• A kötőjel esztétikai-tagoló szerepű is lehet a szótagszámlálási szabálynak megfelelően, például: mascarpone-krémtorta.
• Ha egy idegen írásmódú szóalak eleve tartalmaz kötőjelet, az összetételi utótagot célszerű különírni: court-bouillon főzés, Cumberland-mártás készítés, e-mail cím, mange-tout aprítás, Pepsi-Cola rajongó stb.
• Az idegen írásmódú többszavas kifejezések (valójában szóköztartalmú szavak) vonatkozásában nem érvényesítjük a mozgószabályat, helyette különírást alkalmazunk: ham and eggs rendelés, pot de crème készítés stb. A képzőszerű utótagokat azonban nem lehet a kételemű idegen szerkezetektől különírni, ezért mindig egybeírjuk az idegen szerkezet második tagjával, szükség esetén legfeljebb kötőjellel kapcsoljuk őket: lemon curdszerű, marron glacészerű, DE: allemande sauce-szerű, pot de crème-féleség stb.

3. Három és több szóból álló szóösszetételek

• Egybeírjuk, ha hat szótagnál nem hosszabb három szóból, vagy öt szótagnál nem hosszabb négy szóból álló szóösszetételről van szó, pl.: fehérrépakrém, gesztenyekrémtorta, medvehagymaleves, sárgarépapüré, szárnyasraguleves, zöldborsófőzelék stb. A ragok nem számítanak a szótagszámba!
• Kötőjellel értelem szerint bontjuk a hat szótagnál hosszabb három szavas, valamint, az öt szótagnál hosszabb négy szavas szóösszetételeket, pl. borjú-velőropogós, karalábé-krémleves, medvehagyma-krémleves, sárgarépa-főzelék stb.
• Ha egy összetett szóhoz egy harmadik kapcsolódik, akkor mindegyiket különírjuk: frissen sült csirkemell, roston sült sertésborda stb.

4. Több jelzős ételnevek

• Amennyiben a két jelző egyenlő értékű, vesszővel választjuk el, pl.: fokhagymás, tejfölös hússzelet, fűszeres, zöldséges halfilé stb.
• Ha a második jelző szorosabban tartozik a főnévhez; nem teszünk a jelzők közé vesszőt. Például: tejfölös rakott burgonya, vörösboros párolt káposzta, párolt aszalt sárgabarack stb.

5. Kötőjel kötelező alkalmazása

• Fentieknél leírtakon túl kötőjelet alkalmazunk, ha az összetett szó előtagja tulajdonnév, pl.: Astoria-saláta, Gundel-palacsinta, Jókai-bableves, Újházi-tyúkhúsleves stb.
• Abban az esetben, ha a tulajdonnevet az elnevezésnél a módra kifejezéssel együtt alkalmazzuk, vagy ha a személy az étel nevét követi, nem kell a kötőjel. Pl.: bableves Jókai módra, palacsinta Gundel módra, padlizsán Athén módra stb.
• Két melléknév kapcsolatánál is alkalmazhatunk kötőjelet: almás-fahéjas fagylalt, csokoládés-rumos torta, húsos-zöldséges lasagne, meggyes-mákos rétes stb.

A gasztronómiai szótár kiegészítése

azokkal a szavakkal, kifejezésekkel, amelyeket az olvasók keresnek, de kimaradtak a fenti gyűjteményből

 

A

aprósütemény - teasütemény (süteményfajta) DE apró sütemény - apró méretű sütemény
aszaltszilva-kompót

 

B

betöltés
birslekvár

CS

csirkeraguleves


D

darált hús


E

erdeigyümölcs-ízű
extra szűz olívaolaj


F

fehér hagyma


G

Gundel-palacsinta (fent kimaradt a t betű)


H

hosszú kávé DE hosszúlépés (ital)

K

karácsonymánia

karalábéfőzelék

kelt tészta
körtepálinka

M

marhahúsleves, marharaguleves
márnafilé

R

rizses hús


S

sárgabarackíz (sárgabaracklekvár)
sárgaszilva-pálinka
spray-t vagy sprayt, spray-vel vagy sprayjel
süteményverseny

sütőtökleves, sütőtökkrémleves, sült sütőtők, sültsütőtök-leves, sültsütőtök-krémleves - az a leves, amely előzőleg sütőben megsütött sütőtökből készül. Ugyanez vonatkozik az egyéb sült zöldségekből készülő levesek vagy más jellegű ételek helyesírására, például: sült cékla, sültcékla-leves vagy sültcékla-krémleves, sült paprika, sültpaprika-leves, sültpaprika-krémleves...stb.

T

toroskáposzta

V

vegyes gyümölcs, vegyesgyümölcs-ízű, vegyesgyümölcs-lekvár


Z

zöldborsókrémleves

Tipp: A gasztronómiai téma iránt érdeklődők hasznos Lexikont találhatnak a Konyhaművészet honlapján.