Mangalicafesztivál és a Szárcsa Csárda Székesfehérváron

Az utóbbi napokban nem nagyon jutott időm új ételek készítésére, de azért főzni főzök, és sütök is. Egyik sem új recept, már mindegyik szerepel itt a blogon. Most, hogy vendégeink vannak néhány napig, inkább az ő kedvenceiket készítem el, vagy olyan ételeket, amelyek számunkra már nem újak, de tudom, hogy nekik ízlenek. Eddig még nem is fogtam mellé.

Volt rozéban marinált és sült őzcomb, sült kacsa bazsalikomos őszibarackkal és tikka masala is. Sütöttem egy kicsit megvariált mákos-citromos cheesecake-et is. Sűrített tej nem került a sajtkrémbe, a citromkrémet pedig Xukorral főztem fel. És mivel hetek óta kilószámra készül nálunk az almachips, ezért kedvet kaptam arra, hogy ledaráljak belőle egy részt, mézzel összekeverjem, és abból készítsek alapot ehhez a tortához. Meg kell hagyni, hogy jó ötlet volt, működik, és a mézes alma remekül kiegészíti az amúgy is jó párost; a mák-citromot.

Az itthon készülő régebbi ételek mellett, máshol is eszünk. A múlt szombaton kinéztünk a székesfehérvári Mangalicafesztiválra, ahol a nagy tömeg és a hosszú sorok miatt ugyan nem ettünk, de hoztunk haza kóstolót; mangalicasonkát és egy pár közepesen csípős mangalicakolbászt. A sonkát ráadásul ajándékba kaptuk - lévén az utolsó darab. Az általunk legszimpatikusabbnak talált termelő szerint - mint utólag megtudtuk - az első és az utolsó darabért nem illik fizetséget kérni. Nagyon kedves gesztus volt. Csak azt sajnálom, hogy nem sikerült megjegyeznem a termelő nevét, hogy itt megemlíthessem, de kutakodni fogok a neten, és megpróbálom pótolni ezt a hiányosságot.

A húskészítmények mellett sokan a kézműves termékeikkel voltak jelen a fesztiválon. Volt ott mindenféle méz, sok-sok lekvár és szörp, medvehagymakészítmények, sajtok, borok, pálinkák és még natúr testkrémek, szappanok. A rendezvény részeként élő mangalicák is bemutatásra kerültek, méghozzá mindhárom fajtából: szőke, vörös és fecskehasú is volt.


Fecskehasú és szőke mangalicák

Ebédelni végül a Szárcsa Csárdába tértünk be. Sokszor jártunk már náluk, és eddig minden alkalommal megelégedetten távoztunk. Ár/érték arányban - véleményem szerint - a környék legjobbjai, az adagok megfelelő méretűek, igényesen vannak összeállítva. Az étterem főként a hagyományos vonalat képviseli. Az étlapról sosem hiányozhat az étterem idénymenüje, emellett különféle vadhúsok, halételek, és plusz jó pont, hogy a gluténmentes ételek már külön megjelölést is kaptak. Van viszont még hová fejlődni a vegetáriánus ételek tekintetében, mert ott még mindig a gyenge rántottsajt-vonalon mozognak. Bár én nem vagyok vegetáriánus, de ettől függetlenül mindig, mindenhol megnézem az étlapok ezen részét is, és megesik hogy onnan választok. No persze nem rántott sajtot.

Székesfehérvár központjától nem messze, jól megközelíthető, nem túl forgalmas helyen található a Szárcsa fogadó és a hozzá tartozó étterem, csárdához illő igényes és hagyományőrző a környezetben, érdekes és igen hangulatos dekorációval és egy kellemes belső udvarral megfűszerezve.
A fogadó éppen bővítés alatt áll, - de ez nem befolyásolja az kiszolgálást - az éttermi részben pedig a mosdók lettek megújítva, a csárda hangulatához viszonyítva egy sokkal modernebb, elegánsabb stílusban.

A Szárcsában tényleg nagy hangsúlyt fordítanak a hagyományőrzésre. A mostani alkalommal éppen szüreti hangulat kellős közepén találtuk magunkat; frissen préselt szőlőlevet kóstolhattunk és még régi kukoricamorzsoló eszközökkel is megismerkedhettünk. Még két szép régi tányérra is sikerült szert tennem - fotóskellék gyanánt. Majd megmutatom. :)
Nekem nagyon tetszett az is, hogy a harmonikus összkép részeként még a felszolgálók is tradícionális ruhákba öltöztek.

Nem is szaporítom tovább a szót, inkább megmutatom, hogy miket ettünk:



Bográcsgulyás és marhasteak



Fokhagymás vaddisznósült grillezett almakarikákkal, áfonyamártással és szezámmagos krokettel



Vaddisznó- és szarvassült mandulás bundában sült almával, áfonyalekvárral és házi krokettel

 Az ételek mint mindig, most is finomak voltak, csupán egy kivetnivalót találtunk benne: a vadhúsokból tálalhattak volna némileg nagyobb adagot.

Desszertet most nem fogyasztottunk.


Kedves olvasók! Ti jártatok már a Szárcsában?