A Salonban jártunk

A tavaly szeptemberi gasztrobloggerek vacsorája óta, e héten sikerült újra eljutnom a pesti New York Salon étterembe. Talán mondanom sem kell, hogy ismét egy pazar gasztroélményben volt részem, részünk. Wolf András és csapata most is nagyon kitett magáért, hozták a helyhez méltó magas színvonalat. A fantasztikus ízek mellett a tálalás is szemet gyönyörködtető volt.

A házi kenyerek, ízesített vajak és különleges sók összekóstolása után én az egyik négyfogásos kóstoló menü mellett tettem le a voksomat. Nem volt könnyű a választás, mert mindhárom igazán remeknek tűnt. Végül a másodikat kértem az első menü előételével; a Kárpáti módra készült fogasfilével.

Amuse bouche: folyami rák zöldborsópürével

Ízesített vajak és különleges - vulkanikus, paradicsomos, currys, kókuszos - sók



Fogas Kárpáti módra (balra fönt)
Szilvásváradi pisztrángfilé salátafőzelékkel (balra lent)
Cékláskenyér (jobbra)

A kenyerek közül a célkás házi kenyér volt a legnépszerűbb az asztalunknál.

Molnár János faszenes kecskesajtja céklákkal

Érdekesség erről a szenes camembert kecskesajtról, hogy a Kozmadombján élő kecsketulajdonos és kézműves sajtkészítő; Molnár János a tanyáján 25 kecskét tart, és állítólag jazz muzsikával kényezteti őket. (A Magyar Konyhában megjelent érdekes cikk szerint 17-et.)

Tanyasi tyúkhúsleves (balra és jobbra fönt)
Tavaszi zöldborsóleves (jobbra alul)

Titkon reméltem, hogy ez alkalommal is lesz abból a frenetikus zöldborsólevesből, ami tavaly is annyira ízlett. Volt! Kicsit másképpen, de most is legalább annyira ízlett, mint az első alkalommal. 

Háztáji kacsa káposztás tésztával (felül)
Házi nyúl vadasan (alul)

A nyulas főételben a nyúlgerincfilé egy gondolatnyit lehetett volna tovább hőkezelve, egyébként igazán élvezetes volt. 

Érlelt marhabélszín tökfőzelékkel



Érlelt faszenes kecskesajt házi lekvárokkal



Elődesszert: áfonyamousse tejkaramella-fagylalttal (bal felső kép)
„Alma” (bal alsó kép)



Szilvás gombóc fahéjfagylalttal



Barackos túrós pite és a házi bonbonok



A pitét leszámítva mindegyik desszertet kóstoltam. Az apró, áfonyás elődesszertet nagyobb adagban is el tudtam volna képzelni valamelyik menü részeként, az „Alma” igazi remekmű, szép és finom. A tányéron lévő 3 aprócska mentolos ízű virág a desszert záró akkordjaként remekül funkcionált.

Nekem mégis a fahéjfagyival kísért, ropogós morzsába burkolt szilvás gombóc lett a kedvencem. Nem is találok rá szavakat, tényleg annyira ízlett.

A bonbonok közül csak a marakujást és a sós pisztáciást kóstoltam, s a kettő közül az étcsokiburokba zárt pisztáciás volt a nyerő. 

Majd elfelejtettem! A menü mellé a borsort is végig kóstoltam, kiváló minőségű volt mindegyik. A nekem leginkább izlőt emelném ki közülük, ami egy különleges ízvilágú 2010-es évjáratú Tokaji Hárs Furmint Nyulászó volt, Orosz Gábor pincészetéből.

A kellemes zongoraszó most is végigkísérte az estét, s nem túlzok, ha azt állítom, hogy a Salon Étterem Budapest egyik gasztronómiai fellegvára.