Jó tudni az eperről, ami valójában a szamóca

kép innen (free)

Azért találtam fontosnak ennek a tájékoztató összefoglalónak a megírását a földieperről, mert egyre több primőr gyümölcs kerül forgalomba hónapokkal a szezonja előtt, aminek sokan örülnek is, és boldogan fogyasztják, de nem árt tudni róla néhány dolgot.
Természetesen a legtöbb helyen fellelhető vulgáris gyümölcsre gondolok, nem a bióra.

A köztudatban főként eperként ismert gyümölcs hivatalos neve termesztett szamóca (Fragaria), röviden szamóca, vagy más néven: földieper. A szamóca a rózsafélék (Rosaceae) családjából származik, legismertebb fajai a Fragaria X ananassa illetve a Fragaria virginiana.
Neve miatt könnyen összetéveszthető az erdei rokonával; az erdei szamócával (Fragaria vesca), talán ezért is nevezik legtöbbször epernek. Valójában az eper kertészeti nyelven a faeper, ami az eperfa (Morus) termése. A fekete faeper (Morus nigra) gyümölcsét viszont sűrűn összetévesztik a - szintén a rózsafélék családjába tartozó - fekete szederrel (Rubus fruticosus), ami a faeper termésénél nagyobb gyümölcs és eredetileg tüskés a bokra. Igazán a tüskementes fajták megjelenése óta terjedt el nagyon és azóta örvend egyre nagyobb népszerűségnek is.

No de térjünk vissza a szamócára. Évelő növény, amelynek a genetikai adottsága a folyamatos érés, gyümölcsét 2-3 naponta ajánlott szedni.
Az egyszer termő fajták május végétől június közepéig-végéig, a többször termő fajták júniustól szeptember-októberig, a folyton termők pedig júniustól szeptemberig érnek.
A szamóca (földieper) nem utóérő gyümölcs, ezért éretten, fogyasztásra alkalmas állapotban érdemes szedni, lehetőleg a délelőtti órákban amikor a harmat már felszáradt, de még nem melegedtek fel túlságosan a gyümölcsök.
A fogyasztásra érett gyümölcs a szüret után 2-3 órán belül hűtőbe kerülve, 0 és +4 C° között általában 2-3 napig tárolható, de csak száraz állapotban és nem lefedve.
Exportérettségben szüretelt szamóca 0 °C-on, 90-95%-os relatív páratartalom mellett 5-7 napig is eltartható.
forrás: Digitális tankönyvtár

Fél kg gyümölcsnél többet ne tároljunk egy dobozban, mert könnyen megnyomódhat, és zacskóban se, mert  befülled és rothadásnak indul.
Egy 2002-es, a Mezőgazdasági termékek áruismerete című kiadvány szerint a szamóca tárolása a szedést   követően legfeljebb 2 napig lehetséges, 0° hőmérsékleten  és 85-90 %-os relatív páratartalom mellett.
100 g szamóca energiaértéke alacsony; csupán 142 KJ.  88-91 % vizet, 6-8 % szénhidrátot, 1,5-1,8 % szerves savat,   1,2-1,5% cellulózt, 0,5-1 % fehérjét, 40-100 mg C-vitamint, folsavat, továbbá jelentős mennyiségű ásványi sót, főleg káliumot, kalciumot, foszfort, magnéziumot és vasat tartalmaz.
Cukorral, mézzel együtt könnyen erjed, jobb nem cukrozni. Ha mézzel édesítjük, akkor használjunk erjedésgátló fűszert; vaníliát vagy fahéjat.

Mit jelent az utóérés?
Az utóérés a nem teljesen érett állapotban leszedett gyümölcsök mesterséges kezeléssel gyorsított beérlelése a fogyasztásra érettség állapotára.
Ahhoz, hogy a fogyasztó asztalára „érett szamóca” kerülhessen több ezer kilométer utazás után, a gyümölcsöket nem teljesen érett állapotban szedik le.
Igen ám, de a földieper nem utóérő gyümölcs...

A szamóca ellenőrzések alatt leggyakrabban kimutatható, a megengedettnél nagyobb mennyiségű vegyszermaradványai:

• tiametoxam:  általános rövarölő szer, ami a növényekben gyorsan felszívódik és eljut a növény minden részébe, ahol a rovarok táplálkozását akadályozza. A rovarok emésztőrendszerében is aktív, illetve közvetlen érintkezés esetén is. Blokkolja az idegsejtek közötti elektronátvitelt és ezáltal megbénítja a rovarokat. A hatóanyag alkalmas a levéltetvek, tripszek, százlábúak, ezerlábúak, növényevő darazsak, termeszek, leveleket fogyasztó lárvák ellen.  A tiametoxam közepesen mérgező; normál felhasználás esetén nem jelent különlegesen nagy veszélyt. Az anyag ártalmas a méhekre, a vízi élőlényekre és a talajban élő organizmusokra is.       forrás: Wikipédia
• diklórfosz: valószínűleg emberi rákkeltő; növényvédő szerként 3 napos munkaegészségügyi várakozási időt írnak elő rá.     forrás: Tudatos vásárló
• metamidofosz:  szerves foszfát tartalmú rovarölőszer, amelynek a használata Magyarországon szigorúan korlátozott, de pl. Kínában már teljesen betiltott.
• oxamil: Rovarölő hatóanyag. Az oxamil az Európai Unióban növényvédő szerként engedélyezett hatóanyag, melyet többek közt zöldségkultúrák kezelésére alkalmaznak. Nem szakszerű felhasználása esetén veszélyt jelenthet az emberi egészségre. Az idegsejtek működésük közben az ingerület átvivő szerepet játszó acetilkolint bocsátanak ki. Mivel az acetilkolin a sejtek közt felhalmozódva az idegsejtek működését megzavarja, nagyon fontos, hogy az acetilkolint egy enzim, az acetilkolinészteráz lebontsa. A nem szakszerűen alkalmazott oxamil az acetilkolinészteráz enzim működését gátolja, ilyenkor helyi tünetek (könnyezés, kötőhártya irritáció, pupillaszűkület, szemfájdalom, látászavar, izomrángás, bőrpír, orrfolyás, nyálzás, köhögés), súlyos mérgezés esetén émelygés, hányinger, hányás, hasmenés, hasi fájdalom, bélgörcsök, eszméletvesztés léphet fel.     forrás: Kétes áruk

• etomil: erősen mérgező, idegrendszert károsító, hormonrendszerre ható rovarirtó vegyszer. Már  légyírtásra is betiltott az EU-ban.    forrás: Kétes áruk
• etion: növényvédő szer
• tiofanátmetil: gombaölő szer
• cimoxanil: gombaölő permetezőszer

Az MgSzH honlapján a 2010. decemberi frissítésű Növényvédőszer-maradék tartalom miatt kifogásolt termékek táblázatában a szamóca mellett természetesen feltűnik még több gyakorta kifogásolt növényi eredetű élelmiszer is, mint a fejes saláta, paradicsom, paprika, uborka, csemege szőlő, alma, őszibarack, citrom, narancs, kínai kel... stb.

A határértéket meghaladó szermaradékot tartalmazó élelmiszer elfogyasztása azonban nem okoz automatikusan egészségkárosodást. A szermaradék egészségügyi kockázata a toxicitásának, koncentrációjának és az elfogyasztott élelmiszer mennyiségének a függvénye.
Az pedig, hogy import egy termék, még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a megengetettnél nagyobb mennyiségben tartalmaz vegyszereket, mint ahogy fordítva is igaz: az, hogy egy termék magyar, még nem garancia arra, hogy vegyszermentes is lenne. Bár az tény és való, hogy minél messzebbről jön egy élelmiszer, annál hosszabb utat kell kibírnia olyan állapotban, hogy akkor legyen tökéletes, amikor a fogyasztó asztalára kerül.
Mindenesetre, ha nem muszáj, akkor jobb nem elfogyasztani az ilyen jellegű élelmiszereket, és érdemes nagyobb figyelmet szentelni a többi zöldség- és gyümölcsfélére is, a fogyasztási szokásainkra, de főként arra, hogy hol és mikor szerezzük be őket. Jusson eszünkbe, hogy igazi zöldséget és gyümölcsöt csak a szezonjukban lehet kapni.

Ha lehetőségünkben áll, akkor részesítsük előnyben a saját földünkben termett hazai élelmiszert, mert azzal a magyar gazdákat és a gazdaságunkat támogatjuk.